Igen, felmérések szerint 7 percet szánnak a szülők a gyerekekre. Nem, ebbe nem tartozik bele, mikor csináljuk a dolgunkat és közben mellettünk van, csak az az idő, amit neki szentelsz, ami róla szól.
Minap volt szerencsém hallgatni egy előadást a mesékről, és annyira megfogott, hogy nem bírtam leállni az utána olvasásokkal. Természetesen nem plagizálni akarok és más tudásával ékeskedni, de gondoltam megosztok néhány érdekes gondolatot és mivel mégis csak könyves blog vagyok, ajánlok néhány könyvet a témában.
Kezdjük azzal, amit én a saját picimmel is játszottam, hogy bizony a terhesség 7. hetétől hallanak a gyerkőcök a pociba. Szerencsére nem csak én vagyok ilyen őrült és már több anyukától hallottam, hogy bizony ők is meséltek a kicsijüknek a pociba. Vagy csak egy egy napi történetet vagy meséket. Nekem pont akkor szerencsém volt, mert a Nlcafe minden nap küldött egy esti mesét és azokat olvastam Mazsinak. Ez nem csak arra jó, hogy megismeri a hangunkat, mert ugye azt szegény egész nap kénytelen elviselni, hanem lehetőség azoknak is, akik nem tudnak a pocijukhoz csak úgy beszélni. Akkor ez sokat tud segíteni, hogy mégis csak hozzá beszélj, neki mondj minden nap valamit. De ezen túl egy fajta ritmus is neki, amire emlékezni fog születés után.
Az esti mese fontossága. Igen, egyrészt egy rutin, ami könnyebbé teszi a lefektetést, de nagyon fontos ahhoz is, hogy a gyermeknek megfelelően fejlődjön a képzelőereje. Épp ezért javasolják, hogy ne csak képes könyveket olvassunk a kicsiknek, hagyjuk, hogy Ő képzelje el a szereplőket. Sőt, ha partner ebben, akkor másnap le is rajzolhatja a szereplőket,ezzel is fejlesztve az agyát. (Memória is kell hozzá és a képzeletben megjelenő dolog valósággá „változtatása” szintén.)
Számomra döbbenetes volt megismerni a KÉPtelenség fogalmának a mai jelentését. Ugyanis ez szó szerint értendő. A gyerekek nem képesek elképzelni dolgokat, mert a televízió, az internet miatt készen kapnak mindent, nincs szükség arra, hogy a fejükben felépítsenek valamit az olvasottak vagy hallottak alapján. Ez is egyfajta funkcionális analfabetizmus. Én el sem tudom képzelni, hogy mikor olvasok ne jelenjen meg a fejembe a könyv képekként, egy felnövő generáció pedig ezt nem tudja elképzelni.
Ezen túl a szereplők karakterei segítenek kialakítani a gyermekek személyiségét. Segít nekik feldolgozni a világban történő dolgokat. Segít példát találniuk, kialakítaniuk, hogy ők milyenek akarnak lenni. És az sem baj, ha egy-egy alkalommal, a sárkánnyal vagy a boszorkánnyal szimpatizál. A lényeg, hogy alkot magában egy képet, amihez hasonlítani akar, vagy amilyen nem akar lenni és ezzel is folyamatosan építi az egyéniségét.
A témában természetesen a legismertebb könyv:
Kádár Annamária: Mesepszichológia (első rész)
Kutatások igazolják, hogy az életben való beválásunk nem csak értelmi képességeinken múlik. Az igazi sikereket és – ami még fontosabb! – a belső harmóniát, az önmagunkkal való elégedettséget csak akkor érhetjük el, ha képesek vagyunk felismerni a magunk és mások érzelmeit, kapcsolatokat teremteni, konfliktusokat kezelni, együttműködni, segítséget kérni, vágyainkat késleltetni, kitartani… Vagyis, ha fejlett az érzelmi intelligenciánk.
A mese az érzelmi intelligencia fejlesztésének legfontosabb eszköze, olyan lelki táplálék, amely életre szóló nyomokat hagy a gyermekben. Egyrészt a mesélés sajátos szituációja, bensőséges hangulata adja meg az érzelmi biztonságot, azt a nyugodt, csendes és szeretetteljes légkört, amelyben meg lehet pihenni, el lehet lazulni, a rítust, amivel le lehet zárni egy mozgalmas és eseménydús napot. Ám a kisgyerek a mesehallgatás során nemcsak a szülőre, hanem befelé is figyel, saját vágyainak megfelelő fantáziaképet alkot, ami segíti őt a nap folyamán felgyűlt belső feszültségei, negatív érzései, félelmei feldolgozásában. Adjuk hát meg neki a lehetőséget arra, hogy az égig érő fa csúcsára kis kanászként felkapaszkodhasson! Annak a gyermeknek, aki mesét hallgatva nő fel, varázspálcája a saját elméje lesz, és képzelete, érzelmi intelligenciája segíti majd a megpróbáltatások közepette. Hogy miként támogathatjuk őt ebben? Erről írtam ezt a könyvet, mely tíz mesét is tartalmaz egy Lilla nevű kislányról, akinek képzeletbeli barátja, Tündérbogyó segít érzelmi konfliktusainak megoldásában. A mesék 4-9 éves gyerekeknek szólnak, és segítenek a frusztrációk, csalódások elviselésében, a pozitív és negatív érzelmek tudatosításában, a félelmek megszelídítésében, a testvérféltékenység kezelésében, a veszteségek elfogadásában és az önfeledt játékban. A szülőknek elárulom: én voltam az a kislány, aki attól félt, hogy a boszorkány megcsiklandozza a lábát, én vittem haza a kisegeret, utánam jött ki a nagyapám borotvahabos arccal. Tündérbogyó pedig az én belső hangom volt, akit most ebben a formában megszemélyesítettem.
Dr. Kádár Annamária: Pszichológus, egyetemi adjunktus, a Babes-Bolyai Tudományegyetem marosvásárhelyi kirendeltségének vezetője. Diplomamunkájában és doktori disszertációjában több mint ezer, gyermekek által írt mesét vizsgált meg. Dolgozott iskolapszichológusként, jelenleg pedig az óvoda és elemi oktatás pedagógiája szakon tanít. Trénerként rendszeresen tart az érzelmi intelligencia fejlesztését célzó tréningeket. Az Erdély FM rádió Pszichotrillák című műsorának szakértője és társszerkesztője. Többször tartott már előadást a Nyitott Akadémián – kirobbanó temperamentumát, ízes erdélyi beszédét, derűs, szeretetteljes lényét és humánus gondolatait vastapssal jutalmazta a közönség.
Persze kicsiknek még nem lehet hosszú meséket mesélni, mert fel is kell tudniuk dolgozni. Én Mazsinak születése óta mesélek egy-egy oldalas meséket. Természetesen a klasszikus Minden napra egy meséből és a Kisgyerekek nagy mesekönyvéből. De vannak speciálisan nekik szerkesztett mesekönyvek is:
Bajzáth Mária (szerk.): Itt vagyok, ragyogok! (van folytatása, de nem sorozat)
“Milyen népmesét olvassak az egyéves kisfiamnak? Mit meséljek a kétéves kislányomnak? Kiscsoportosak a gyerekek, van nekik szóló történet? Sokszor és sokan tették föl nekem ezeket a kérdéseket az elmúlt húsz évben. Ez a kötet született válaszként, amelyben a világ minden tájáról válogattam össze a legkisebbeknek ajánlott népmeséket.” (Bajzáth Mária mesepedagógus, a Népmesekincstár mesepedagógiai módszer kidolgozója) A Népmesekincstár hét kötetből álló sorozata négy korosztálynak gyűjti össze a világ népmeséit: 0-4 éves, 4-6 éves, 6-8 éves és 8-10 éves gyerekeknek. Ezt a szülők és pedagógusok számára egyaránt hasznos kötetet a Népmesekincstár mesepedagógiájának módszertani ajánlója kíséri. A további három meseválogatáshoz három külön módszertani kötet is kapcsolódik.
A szerzőről Bajzáth Mária az ELTE Pedagógia Pszichológia karán végezett neveléstudományi bölcsészként. 1990 óta foglalkozik gyerekekkel, mesékkel és pedagógiával. Az elméleti felkészülés mellett a mindennapos gyakorlat alakította az általa kidolgozott mesepedagógiai módszert, amit néhány éve akkreditált képzés formájában tanít szerte az országban és országhatáron kívül. Előadásokat tart az ELTE TÓK, az ELTE PPK, a NYME Pedagógia karán, valamint különböző konferenciákon, bölcsődékben, óvodákban, iskolákban és könyvtárakban. A paloznaki Meseközpont megnyitása óta részt vesz az ott folyó munkában. Budapesten vezeti a Népmesekincstár Mesepedagógia Műhelyt, amely az érdeklődő szülőknek és pedagógusoknak ad lehetőséget arra, hogy minél alaposabban elsajátíthassák a módszert, és mesékkel segíthessék a gyerekek fejlődését
Valamint soha nem felejtsük el a mondókák, dalok, foglalkoztatók csodálatos erejét. Egy-két segítség ehhez. Bár nagyon javaslom a kerekítő foglalkozásokat országszerte, ahol meg lehet tanulni ezeknek a mondókáknak a megfelelő használatát, valamint közösségi élmény babának és mamának egyaránt J
Jakabosné Kovács Judit: Kerekítő 1. (sorozat első része!!!)
Mondókák pontos játékleírással
A könyv olyan mondókákat gyűjt csokorba, melyek nem csak mondogathatók, de el is játszhatók. Ezt a mondókai sorai közé csúsztatott játékleírások segítik és az énekelhető mondókák zenés verziója interneten meg is hallgatható. Kállai Nagy Krisztina kedves, színes a kicsiknek is izgalmas rajzai könnyedén fölismerhetőek, nagyon szerethetőek. A könyvben egy manócska kísér minket végig, akinek a felfedezése az újabb lapokon önmagában is jó játék. A mondókákat már az egész pici újszülöttek is szívesen hallgatják, közös eljátszásuk pedig 6-8 hónapos kortól egész nagyóvodás korig szórakoztatja a gyerekeket.
Gróh Ilona: Ringató (sorozat első része!!!)
A Ringató gyerekkönyvek mellé most a polcra kerülhet egy elsősorban felnőttekhez szóló, de a gyermekek javát szolgáló kiadvány, amely a népszerű Ringató foglalkozások zenei anyagának jelentős részét tartalmazza. Az otthoni élmény megszületéséhez kitűnő segítséget nyújt a könyvhöz mellékelt énekes CD, amelyen a kötetben megtalálható valamennyi dallam és jó néhány népi hangutánzó játék is szerepel. A “családi könyv” mondókáit, felhasználási javaslatait és kottáit Maros Krisztina humoros és finom grafikái színesítik, hogy a kötet a gyerekekkel együtt lapozgatva is teljes élményt nyújtson. „Vedd ölbe, ringasd, énekelj! – gyakran hangoztatott mottónk. Nem felszólítás, hanem kérés. Bízom benne, hogy ezt a könyvet forgatva sokan kapnak kedvet a játékhoz, énekléshez a gyerekek és önmaguk örömére, gazdagodására. Ugyanis az énekhanggal, az ölbéli játékokkal nem pusztán a „zenét közvetítjük”, hanem a kicsi gyermek számára egy magasabb szintű odafigyelést, tudást, az érzelmek intenzívebb átadását.” Gróh Ilona, a Ringató mozgalom vezetője
