Mit adnál azért, hogy megmentsd a szeretteidet? A szabadságodat, az életedet? Mit tennél, ha ráébrednél, hogy mindez hiába volt? Beletörődnél, küzdenél?
Lilian küzdött. Mindent megtett, mégis elbukott, most pedig már sohasem szabadulhat a Pokolból. Ő az Ördög egyik bérgyilkosa. Életre szóló szerződéssel. Egy lélektolvaj, aki levadássza azokat, akik keresztbetettek Lucifernek, a lelküket pedig magával viszi. Az új megbízás egyértelmű, a feladat világos, ám Lil dolga korántsem olyan egyszerű, mint gondolta volna. Mert a Pokolban semmi sem az, aminek látszik. Lilian azt hitte, hogy fogsága évei alatt már mindent látott, átélte már a legrosszabbat, ám kénytelen rájönni, hogy érhetik még meglepetések. Lucifer nem kegyelmez, nem felejt, és nem bocsát meg, most pedig a lehető legkegyetlenebb büntetést eszelte ki. Lil-nek újra meg kell harcolnia a puszta életben maradásért. Közben azonban a feladatát is el kell végeznie, ami nem csak azért nehéz, mert Greg Weiss kedves, jóképű, és minden tekintetben úriember. Lil-re az ilyesmi már sok-sok éve nincs hatással. De történik valami, ami még az ő jéghideg maszkját is darabokra töri, és felszítja lelkében a lázadás szikráját. Szabadulni akar, bármi áron, csakhogy ebben a háborúban már nem csak az ő élete a tét. Senkiben sem bízhat, senkire se számíthat. Élete legveszélyesebb küldetésére indul, mely egyben az utolsó esély a szabadulásra. Pokoli játszma ez, ahol a szabadság nagyobb kincs, mint maga az élet.
Kicsit elcsúsztam ezzel az értékeléssel, de a 9hónaposom úgy döntött, nem olyan fontos nekem blogot írnom múlt héten 🙂 .
Nagyon féltem nekikezdeni ennek a könyvnek. Sokáig csak ültem a kanapén és szorongattam a kezembe. Ezt a könyvet akkor adták ki, mikor az írónő 17 éves volt, ami predesztinálja, hogy max 16 lehetett, amikor megírta. Ami nem azt jelenti, hogy nem lehet jó, pusztán az élettapasztalat hiánya miatt úgy gondolom, nem lehet teljesen kiaknázni egy ilyen történetet. És ez kábé be is jött, de sokkal kevésbé zavart, mint azt gondoltam. És most hangsúlyoznám, jó könyv, és még mindig nagyon tetszik Vivien stílusa, gondolkodás menete.
A másik, amiért nem kezdek el ilyen könyveket, mert utálok sorozatot olvasni, aminek még nem jelent meg a befejező kötete. Fizikai fájdalmat okoz, de most komolyan! A trónok harca az egyetlen, ami miatt kivételt teszek, de minden olvasás alatt szidom George R R Martint, amiért ezt teszi velem. Elfelejtem, mi történt az előző részben mire kijön az új. Újraolvasni semmit nem szoktam, mert túl kevés az idő ahhoz, másrészt van egy élményem egy könyvvel. Ha az rossz, akkor minek újra olvasni, ha jó, akkor meg félek, hogy elveszne 🙂 Szóval sok minden szólt a könyv ellen.
De neki kezdtem. És nem tudtam letenni. Nem, nem azért ,mert várt mögötte egy másik könyv, aminek neki akartam ugrani, hanem azért mert jó volt a történet. Jó az alapötlet, jók a szereplők. Megint egy elég erős női karaktert hozott létre. Természetesen jók a pasik. Jó a humora, imádom az iróniát. És a mellékszereplők is teljesen jók.
De sokan vannak! Nagyon sok szereplő van. És most jön, amiért ha nem tudtam volna, hogy nagyon fiatal volt a szerző, akkor is rájöttem volna. Mindenkivel nagyon belsőséges a viszony, korábbi kapcsolatra utal, amit utána nem fejt ki. Akivel csak 2szer találkozott azzal is „örökcimbi” beszélgetést folytat. Túl sok, túl közeli ismerős. Minden percben csak olyan tűnik fel, akivel valami „kacsintsunk össze” kapcsolata van. És ez végkép nem sértés, hiszen mind voltunk nagyon fiatalok, de ez pont a tinikre jellemző mindenki haver hozzáállás. 🙂
Az irónia nagy erőssége az írónőnek. Viszont itt még nem bízott az olvasóiban, és mindent megmagyarázott. Pedig nagyon érthetőek voltak a párbeszédek és félszavas kommentek is, de a folytonos magyarázások kicsit sokká tették.
Szerintem az egyik legérzékibb dolog, amit egy pasi tehet, az az, amikor a két tenyerét a nő arca mellé teszi, és a sarokba, a konyhapulthoz… szorítja. Nagyon nagyon szexi. De ha ezt még egyszer megláttam volna leírva, biztos, hogy kiugrok az ablakon.
Nos ezek a hibák olyanok, hogy tipikusan kössünk bele valamibe. Mert ettől függetlenül jó könyvnek tartom. Sajnos 2007-ben jelent meg és azóta semmi, és az írónő a blogjaiban /karcaiban sem tesz említést ennek a folytatásáról. Ami lehet, így is van jól. Nem, nem azért mert nem lenne folytatásra érdemes, mert, ahogy az elején írtam jó a történet és tetszik az egész, viszont eltelt lassan 10 év, és ezalatt , ha jól sejtem Vivien is sokat ért, valószínűleg más lenne a stílus, nagy lenne a szakadék a két rész között. De, ha lesz folytatás, vevő vagyok rá.
Vivienről nem írok, mert az előző bejegyzésben megtettem.
A könyv sajnos jelenleg nem kapható, de érdemes dörömbölni a kiadónál, vagy könyvtárakban. Illetve több molyról tudok, akik több példánnyal rendelkeznek J Férjem is így szerezte meg Nekem! Ez alól kivétel, ha valaki e-formátumba olvassa, hiszen ez az egyik könyve, ami megjelent ebook-ként, és így kapható is J
