Nemrég ajándékot kellett választanom az anyósomnak. Csak azt tudtam, hogy valami izgalmasat szeretnék, kicsit misztikust. A könyv borítóján az ajánlás sokat lendített a dolgon, miszerint Dan Brown (A Da Vinci kód szerzője) szerint az író „Vitathatatlanul a műfaj mestere”, habár eddig azt hittem, hogy az Ő maga, de itt a beismerés, hogy nem biztos.
Adtam egy esélyt a könyvnek. és milyen jól tettem. Ez a könyv tipikusan olyan napokra való, amikor nem akarsz nagyon mélyenszántót, de azért nem valami romantikus, nyálas könyvre vágysz. (ha valaki sokat ”tömeg közlekedik”, azon ideális J)
Röviden a történetről: A főhősünk Melone, aki „nyugdíjazott” titkos ügynök, találkozik volt főnökével, akit valamiért üldöznek. Cotton Melone, aki egyébként könyvszakértő és hihetetlenül intelligens, természetesen nem ismeri azt a szót, hogy nem kell segítség. (Megálmodott forgató könyvemben ideális szereplő lenne ehhez Tom Hanks). Itt elindul a bonyodalom egyik szála. Míg a másik szálon megtudjuk, hogy a rég eltűntnek vélt Templomosok rendje ma is létezik és épp meghalt a legfőbb vezetőjük, a Nagymester, ami hatalmi harcot indít el a gonosz, törtető, gyilkolásra is képes, elvakult harci vezető, és a rendhez pusztán 5 éve csatlakozott, de természetesen az ideálisnál is tökéletesebb 2. ember között. Mind ugyanazt keresik, a nagy titkot, a vallás forrását.
Izgalmasnak nagyon izgalmas a könyv, és nagyon érdekes információk vannak benne a vallástörténetre vonatkozóan, mégsem száraz és unalmas. Ami Nekem nagyon tetszett, hogy a végén nem úgy kellett letennem a könyvet, hogy nah, megint egy irreális vége van, amitől mesének érezném az elolvasottakat, hanem egy teljesen elfogadható, akár még elgondolkodtathatónak is mondható befejezés.
A könyvben kicsit sok az erőltetett csavar. Néha úgy éreztem, hogy az író feleslegesen próbál meggyőzni arról, hogy valaki átáll a rossz oldalra, hiszen már 100 oldallal korábban is tudtam, hogy nagyobb játékos az a szereplő, mintsem csapatot váltson. De ez semmit nem ront a könyv értékén, és azon, hogy javaslom, ha egy kis könnyed mégis gondolkodtató olvasmányra.
Az íróról egyébként nem lehet sokat tudni, azt leszámítva, hogy imád a tengerparton napozni és golf leckéket venni J Magyarországon jelenleg kevésbé ismert, bár az Ulpius-ház kampányait elnézve ez nem marad így sokáig, remélem J Összesen eddig kb 12 könyve jelent meg (magyarul 7), ebből 7-nek Cottone Melone a főszereplője. És nagyon remélem, hogy az egyikben kiderül végre, hogy miért hívják így…
Jah, és kérlek, ne tedd le az első 10 oldal után, amit ne metrón olvass, mert túl részletesen ír a kínzásokról, amitől az érzékenyebb gyomrúak (lásd Én) elfehéredhetnek, és pánikot kelthetnek az utasok körében, hogy „Jajj, rosszul lesz…” 🙂
